A kaukázusi szőnyegminták között gyakran találkozunk nyolcágú csillaggal, négyfelé osztott rombusszal és más mágikus, távoli időkbe vesző szimbólumokkal, az energia szimbólumaival.
A kaukázusi hegyek között
élő népek hosszú évszázadokon át zárt közösségekben éltek,
bár a népvándorlások miatt több, északabbra élt nép szorult
erre a területre, már az ókor és főleg a népvándorlás óta.
Napjainkban örmények, grúzok, azeri törökök, kurdok és vagy egy
tucatnyi más nép, vagy törzs lakják e területeket. Vallásuk többnyire
keresztény és muszlim. Az itt kialakult ábrázolásmódok alapjaikban
hasonlóak azokhoz a mintákhoz, amelyek az idők folyamán a világ
különböző szőnyegcsomózási területein is létrejöttek. A Kaukázusban
készült szőnyegek különösen csodálatos színvilágukkal és mintázatukkal
gyönyörködtetnek. A jelenleg ismert legrégebbi szőnyeg, mely e
népcsoportok kultúrájából származik, a XVII. századra tehető.
Két fő irányzatot ismerünk: a kazah és a kuba csoportba tartozókat.
Mindkét csoport geometrikus, mert a minták rajzolata és a szőnyegek
hátoldalán látható csomók technikája ezt eredményezi. A hátoldalon
kizárólag téglalap alakú csomók láthatóak. Ha az ember figyelmesen
megvizsgálja a kaukázusi szőnyegeket, már első látásra észreveheti
az állatábrázolások jelentős számát és sok formáját is. Ezek
a motívumok nem csak a csomózott szőnyegeken, hanem a textiliákon,
ezek mintázataiban is világosan megrajzolódnak. Azonban a többi
állatnál- mint például a kecske, a teve, a birka, vagy a kutya-
sokkal pontosabban ábrázolják a madarakat, melyeket, hitük szerint,
misztikus állatoknak képzeltek el. Az állatszimbólumok jól felismerhetők
a látszólag szögletes mintarendszerekben is.
